kutatás címkéhez tartozó bejegyzések

Online kutatást végeztünk a férfiak médiafogyasztási szokásairól!

Men_belyeg2014 decemberében a Men.hu oldalunkon az erősebbik nem médiafogyasztási szokásait vizsgáltuk. A 400 internethasználó férfi bevonásával megvalósuló kutatásban főként 18-45 év közötti férfiak vettek részt, akik többségében közép- és felsőfokú végzettségűek és aktív médiafogyasztók. A felméréssel olyan kérdésekre kerestük a választ, hogy melyek a legkedveltebb tömegkommunikációs csatornák, melyek a legfőbb hírforrások, valamint, hogy milyen rendszerességgel tájékozódnak és mely témákkal foglalkoznak a legszívesebben az internetes oldalakon a válaszadók.

A sajtóközleménnyel kapcsolatban további információ itt található:
A férfiak többsége az online tartalomfogyasztásra voksol

A férfiak többsége az online tartalomfogyasztásra voksol

Budapest, 2015. január 20. – A Netbase Mediához tartozó Men.hu 400 internethasználó férfi körében végzett online kutatást, amelyben arra a kérdésre kereste a választ, milyen csatornákon informálódik az erősebbik nem, milyen gyakoriság jellemző médiafogyasztási szokásaikra, valamint mely témák iránt mutatnak különösebb érdeklődést.

2014 decemberében az erősebbik nem médiafogyasztási szokásait vizsgálta a Netbase Mediához tartozó Men.hu életmód portál. A 400 internethasználó férfi bevonásával megvalósuló online kutatásban olyan, főként 18-45 év közötti férfiak vettek részt, akik többségében közép- és felsőfokú végzettségűek és aktív médiafogyasztók.

A lekérdezés eredményei alapján a válaszadók közel 80 százaléka online felületekről informálódik leginkább, ezt követi a médiumok Facebook oldala (9%), a TV (7%), az online médiumok applikációi (2%), a rádió (1%) és a nyomtatott lapok (1%). A felmérésből azonban is kiderül, hogy a táblamagazinok használata jelenleg még kevésbé preferált.

A kapott értékek arra is rámutattak, hogy a budapesti és a vidéki lakosság médiafogyasztása között nem mutatható ki szignifikáns különbség a platformok típusát tekintve. Mindkét esetben az online felületek a legkedveltebbek. Ugyanez elmondható a közép- és felsőfokú-, továbbá a 8 általános, vagy annál alacsonyabb fokú végzettséggel rendelkezőkről is. Az online portálok jelentős előnye az alanyok foglalkozását tekintve sem mutatott csökkenést.

Mindemellett a vizsgálat kimeneteléből az is látható, hogy egy adott médiummal 63%-ban webböngészőn, 19%-ban közösségi oldalakon, 8%-ban ismerősökön, míg 4-4%-ban hirdetéseken keresztül és egyéb módon találkoznak a fogyasztók.

A tájékozódás gyakoriságát illetően a válaszadók 26%-a online folyamatosan követi a híradásokat, míg egy jelentős hányad, 60%, naponta többször olvas híreket, 22 százalékuk pedig egy-egy alkalommal akár 10-20 percet is eltölt az újdonságok tanulmányozásával.

A kérdőív tanúsága szerint a kitöltők legnagyobb része a technikai (57%) és a tudományos (55%) információk iránt érdeklődik erőteljesebben. Ezt követik a sport (44%), a közéleti (33%), a gazdasági (32%), az életmód (31%), a politikai (28%), a kulturális (24%) és legutolsó sorban a bulvár (14%) hírek. Érdekes eredménynek mondható, hogy míg azt gondolnák, a fiatalabb generációt kevésbé érdekli a kultúra, és az idősebbek fogékonyabbak rá, a kutatás ennek ellentmondó adatokat prezentál. A 18-25 éves korosztály 25 százaléka keresi a kultúr híreket, míg a 36-45 évesek 18 százalékát, a 46-55 évesek mindössze csak 8 százalékát foglalkoztatja. A kapott adatokból egy másik meglepő tényre is fény derült, a válaszadók 30%-a a női életmód portálokat is látogatja.

A felmérésből többek között az is megmutatkozik, hogy a legkeresettebb téma az életmód portálokon a sport (50%), a szexualitás, nők (45%), és a szórakozás (44%). Szintén sokakat érdekel a helyes táplálkozás (42%), az egészség (36%), a divat, trendek (33%), ezenfelül a pénzügyek és munkahely (28%). Kedveltségét tekintve a legalacsonyabb népszerűségi indexszel a család témaköre áll, mindössze 15 százalékkal.

A Men.hu elemzése ugyanakkor arra is választ ad, hogy melyek azok a kiegészítő tartalmak, amelyeket a férfiak leginkább keresnek az életmód portálokon. A megkérdezettek többsége az időjárás előrejelzést (41%) és a teszteket (32%) keresi javarészt, legkevésbé pedig a horoszkóp (19%) iránt érdeklődnek.

Módszertan: Online, kérdőíves, önkitöltős kutatás Facebook platformon, országos targetálással, zárt kérdésekkel, véletlenszerű mintavétellel, viselkedést és attitűdöket vizsgálva, felnőtt korú személyeket megkérdezve.

Ad targeting adatok:

18-50 év közötti magyarországi férfiak.

A kampány időszaka: 2014. november 24 – december 7.

Mintavétel nagysága: 400 internethasználó férfi.

A sajtóközlemény letölthető formában itt található:

Sajtokozlemeny_A_ferfiak_tobbsege_az_online_tartalomfogyasztasra_voksol_20150120


Az infógrafika letölthető formában itt található:

Férfiak médiafogyasztási szokásai

Életmód portálok uralma a nők életében

Budapest, 2014. május 26. – Hazánk egyik legolvasottabb női életmód portálja, a Bien.hu 2014 áprilisában 2800 internethasználó nő körében végzett közvélemény-kutatást, amelyben arra kereste a választ, hogy napjainkban a hölgyek mely tömegkommunikációs csatornákat kedvelik leginkább, mik a legfőbb hírforrások, valamint milyen rendszerességgel tájékozódnak és mely témákkal foglalkoznak a legszívesebben a lifestyle internetes oldalakon.

Eletmod portálok uralma a nők körében
Eletmod portálok uralma a nők körében

2800 internethasználó női bevonásával médiafogyasztási szokásokat vizsgált az egyik legnagyobb női életmód portál[1], Bien.hu. A kutatásban főként olyan 18-45 éves, közép- és felsőfokú végzettségű hölgyek vettek részt, akik aktív médiafogyasztók és napi rendszerességgel követik az online médiatartalmakat. A közvélemény-kutatás egyik sarokpontját a női internetezők hírfogyasztási preferenciái adják.

A legnépszerűbb médiatípusok közül, azok tájékozódási célú látogatottságát tekintve a megkérdezettek 69%-a leggyakrabban az online médiumokból, vagy azok mobil verziójáról tájékozódik, ezt követik a közösségi oldalak (19%), majd a televízió (7%), végül pedig a nyomtatott sajtó és a rádió (2-2%). Ez az arány jól mutatja a médiafogyasztási szokások eltolódását. A Bien.hu közvélemény-kutatásából egyértelműen kirajzolódik az internet, mint elsődleges tájékozódási pont fölénye minden korcsoportban.

Mindemellett látható a médiumok közösségi oldalainak egyre növekvő népszerűsége is: a válaszadók közel 20%-a ezt az informálódási csatornát preferálja. Ezzel szemben a táblamagazinok még kevésbé közkedveltek, kizárólag a fiatal, 18-25 éves kitöltők használják tájékozódási célokra.

A tájékozódási gyakoriságot tekintve a megkérdezettek több mint 80%-a szemlézi a médiumokat naponta legalább egy alkalommal, és többségük ilyenkor 10 percnél többet áldoz a hírek böngészésére.

A kérdőív tanúsága szerint a kitöltők 83%-a leginkább az életmóddal kapcsolatos tartalmakat preferálja, majd ezt követik a kulturális (50%), a közéleti (45%), a tudományos (34%), valamint a bulvár (32%) hírek. A sporttal kapcsolatos, gazdasági és politikai témák jócskán lemaradva, 20% alatti népszerűségi index-szel rendelkeznek, a listát pedig a technológiai hírek zárják mindössze 9%-os aránnyal.

E témákat vizsgálva a kutatásból az is kiderül, hogy az életmóddal kapcsolatos hírek minden korosztályban magasan a legkedveltebbek: érthető módon a fiatalabb, 18-35 éves korcsoport érdeklődése a legmagasabb (85%), de a 65 éven felüliek 70%-ának is ez a kedvenc témája. A kultúr hírek népszerűsége az életkor növekedésével kimutathatóan nő, míg a fiatalok mindössze 15%-a érdeklődik a kulturális témák iránt, addig az idősebbeknél ez az arány 50%. A közéleti és gazdasági, valamint bulvár és tudományos hírek minden korcsoportot viszonylag azonos arányban érdekelnek, míg előbbiek a megkérdezettek közel felét, addig utóbbiak a válaszadók több mint negyedét foglalkoztatják. További figyelemreméltó adat, hogy a politikai témák rendkívül alacsony érdeklődésre tartanak számot: a fiatalabb válaszadók között ez a legkevésbé kedvelt téma: mindössze 9%-uk követi figyelemmel a politikai híreket. Az életkor növekedésével ez az arány alig növekszik, hiszen az idősebb korcsoport csupán 26%-ának figyelmét kötik le a politikai hírek. A sport iránt a fiatalabb generációk mutatnak nagyobb érdeklődést, ugyanakkor a legérdeklődőbb, 18-35 éves válaszadók mindössze 22%-át foglalkoztatja ez a téma.

A női életmód portálok legkedveltebb témáit tekintve magasan vezet az egészség témaköre (75%), azt követi az életvitel (67%), a szépség (59%), az otthon és a divat (54-54%). Ezektől némileg lemaradva következik a hobbi, szerelem és család, amelyeket a válaszadók több mint harmada követ különös figyelemmel, a karrierrel kapcsolatos tartalmak pedig legkevésbé ragadják meg a nők figyelmét. Mindezt életkorra levetítve jól látszik, hogy az évek számával nő az érdeklődés az egészség, és csökken a szépség, a divat, a szerelem és a karrier témaköre iránt. Elmondható, hogy az életmóddal kapcsolatos témák minden korcsoportban egyaránt népszerűek, ez pedig magyarázatot adhat a lifestyle médiumok világszerte rohamosan növekvő számára és töretlen népszerűségére.

Érdekesség, hogy annak ellenére, hogy a nők legkedveltebb témái közé tartoznak az egészséggel, életmóddal és szépséggel kapcsolatos tartalmak, a válaszadók csupán 37%-a szokta megfogadni a portálok életvezetési tanácsait.

A Bien.hu kutatása egyúttal arra is válasszal szolgál, hogy melyek azok a kiegészítő tartalmak, amelyeket a nők a leginkább keresnek a lifestyle médiumokon. A megkérdezettek többsége a horoszkópokat, valamint a teszteket részesíti előnyben, de egyaránt népszerűek a szakértői tanácsadások, valamint a nyereményjátékok is. A plusz funkciók vesztesei egyértelműen a fórumok és az internetes játékok, a megkérdezettek mindössze 8%-a találja őket szórakoztatónak.

[1]http://analytics.socialdaily.com/en/toplist/facebook/pages/?countries%5B%5D=HU&categories=Entertainment+website&orderfield=fanCount&search=&interval=Daily

A sajtóközlemény letölthető formában (.docx):
Sajtokozlemeny_Eletmod_portalok_uralma_a_nok_eleteben_20140526

Magyarországon az utóbbi években 50%-kal nőtt az autizmusként diagnosztizált esetek száma

Budapest, 2014. április 2. – Becslések szerint ma Magyarországon a lakosság közel 1%-a, csaknem 100 000 ember érintett az autizmus valamely típusában. Az elmúlt években a diagnosztizált esetszám közel 50%-kal nőtt az egyre fejlődő vizsgálati módszereknek és eljárásoknak köszönhetően. Az USA-ban és Nyugat-Európában – ahol már a hatvanas évek óta létezik autizmus-ellátás – ez az arány átlagosan 5-10%-ot jelent évente. Az autizmus világnapja alkalmából a Bien.hu szakértők segítségével vizsgálta a témát.

autizmusImmár hetedik éve, április másodikán emlékezik meg a világ az autizmussal élő emberekről. A speciális magatartásforma kialakulásának okaival, tüneteivel, kezelési módszereivel egyre többen foglalkoznak. A szakembereken túl leginkább a szülők érintettek az állapot jellemzőinek alapos megismerésében, hiszen elsőként ők azok, akik a gyermek viselkedésének nyomonkövetésével korán felismerhetik az átlagostól eltérő fejlődésmenetet.

Magyarországon az utóbbi 20-25 évben alakult ki az autizmus-ellátás gyakorlata, vagyis az idegrendszeri rendellenesség kutatása – bár komoly hagyományokkal és eredményekkel rendelkezik – még gyermekcipőben jár, ennek ellenére a diagnosztikus eszköztár mára igen kifinomult. Megbízható, ellenőrzött, standardizált eljárások léteznek a tipegőkortól a késő felnőttkorig. Ki kell emelnünk azonban, hogy a diagnosztikának mindig több információforrásra kell támaszkodnia, az autizmus tünetei ugyanis, szituációtól, személyektől és életkortól függően erősen variálnak.” – mondja Dr. Gy. Stefanik Krisztina, pszichológus, a Bien.hu szakértője.

Csizmadiáné Szabó Mária család- és szociálpedagógus, szociális munkás szerint a tünetek jórésze több olyan területet érint, amely jellemzően a második életévben minőségi eltérést mutat a fejlődésben. A szakemberek ezek alapján 2 éves kor körül már fel tudják állítani a diagnózist, ezért nagyon fontos, hogy a szülő komolyan vegye az olyan jeleket, mint pl. a párbeszédszerű gagyogás és a gesztusok használatának hiánya, idegenekkel szembeni közömbösség, vagy a fenntartások nélküli közeledés, a testi kontaktus hárítása, valamint az állandósághoz való ragaszkodás.

Vajon előfordul-e, hogy a tünetek ismeretében is félrediagnosztizálják az autista gyanús eseteket? „Félrediagnosztizálás jellegzetesen két esetben fordul elő: gyermekkorban olyankor, amikor az autizmushoz jó nyelvi és intellektuális képességek társulnak, valamint felnőttkorban, hiszen a felnőtt pszichiátriai gyakorlatban kevéssé van jelen a fejlődési- hosszmetszeti képre építő diagnosztikus megközelítés.” – tájékoztat Stefanik doktornő.

„Hazánkban sajnos kevés a jól képzett szakember, azonban fontos figyelembe venni, hogy hosszú ideig nem volt autizmussal foglalkozó szakemberképzés a felsőoktatásban. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán 2009 óta érhető el szakirányú továbbképzés a témában.” – teszi hozzá a szociálpedagógus.

A felismerést követő terápia, az érintettek kezelése a kutatásoknak köszönhetően különösen nagy utat járt be. Mára olyan eszközök és speciális kezelések állnak rendelkezésre, amelyek segítségével igen jelentős mértékű javulás érhető el mind a korán, mind a későn felismert autizmus esetében. Ráadásul a korai életkorban megkezdett fejlesztés hatására a gyermekek gyakrabban mutatnak jelentős fejlődést.

Életkortól függetlenül a cél a minél nagyobb önállóság kialakítása, az életminőség javítása, amely felveti a kérdést, hogy vajon milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon az autisták? „Az autizmussal élőknek nincs könnyű dolguk” – mondja Csizmadia Edina, aki munkavállalási tanácsadóként a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segíti. „Az, hogy milyen típusú munkát tudnak vállalni, az természetesen függ az értelmi képességeiktől is, hiszen az autisták rendelkezhetnek kiemelkedő intellektussal, de emellett élhetnek értelmi sérültként is. Ami azonban általában jellemző, hogy jól tűrik a monotóniát, és kifejezetten szeretik az állandóságot. Rendkívül jól dolgoznak, és jól érzik magukat, ha állandóak a kollégák, és a feladat sem változik.”

Magyarországon számos olyan munkahely van, ahol integráltan foglalkoztatnak autizmussal élő munkavállalókat. Az autizmus enyhébb megnyilvánulási formái esetén nem is minden esetben van tisztában a munkáltató azzal, hogy munkavállalója „más”. Abban az esetben azonban, ha a munkahelyi vezető ismeri a problémát és megfelelően kommunikálja azt a kollégáknak, nagyon hamar megszeretik autizmussal élő kollégájukat. Az autisták alapvetően nehezen alakítanak ki kötődést, de ha létrejön a kapocs, akkor roppant ragaszkodóak.

A sajtóközlemény letölthető formában (.docx):
Sajtokozlemeny_50%-kal_nott_az_autizmussal_diagnosztizaltak_szama20141402