Magyarországon az utóbbi években 50%-kal nőtt az autizmusként diagnosztizált esetek száma

Budapest, 2014. április 2. – Becslések szerint ma Magyarországon a lakosság közel 1%-a, csaknem 100 000 ember érintett az autizmus valamely típusában. Az elmúlt években a diagnosztizált esetszám közel 50%-kal nőtt az egyre fejlődő vizsgálati módszereknek és eljárásoknak köszönhetően. Az USA-ban és Nyugat-Európában – ahol már a hatvanas évek óta létezik autizmus-ellátás – ez az arány átlagosan 5-10%-ot jelent évente. Az autizmus világnapja alkalmából a Bien.hu szakértők segítségével vizsgálta a témát.

autizmusImmár hetedik éve, április másodikán emlékezik meg a világ az autizmussal élő emberekről. A speciális magatartásforma kialakulásának okaival, tüneteivel, kezelési módszereivel egyre többen foglalkoznak. A szakembereken túl leginkább a szülők érintettek az állapot jellemzőinek alapos megismerésében, hiszen elsőként ők azok, akik a gyermek viselkedésének nyomonkövetésével korán felismerhetik az átlagostól eltérő fejlődésmenetet.

Magyarországon az utóbbi 20-25 évben alakult ki az autizmus-ellátás gyakorlata, vagyis az idegrendszeri rendellenesség kutatása – bár komoly hagyományokkal és eredményekkel rendelkezik – még gyermekcipőben jár, ennek ellenére a diagnosztikus eszköztár mára igen kifinomult. Megbízható, ellenőrzött, standardizált eljárások léteznek a tipegőkortól a késő felnőttkorig. Ki kell emelnünk azonban, hogy a diagnosztikának mindig több információforrásra kell támaszkodnia, az autizmus tünetei ugyanis, szituációtól, személyektől és életkortól függően erősen variálnak.” – mondja Dr. Gy. Stefanik Krisztina, pszichológus, a Bien.hu szakértője.

Csizmadiáné Szabó Mária család- és szociálpedagógus, szociális munkás szerint a tünetek jórésze több olyan területet érint, amely jellemzően a második életévben minőségi eltérést mutat a fejlődésben. A szakemberek ezek alapján 2 éves kor körül már fel tudják állítani a diagnózist, ezért nagyon fontos, hogy a szülő komolyan vegye az olyan jeleket, mint pl. a párbeszédszerű gagyogás és a gesztusok használatának hiánya, idegenekkel szembeni közömbösség, vagy a fenntartások nélküli közeledés, a testi kontaktus hárítása, valamint az állandósághoz való ragaszkodás.

Vajon előfordul-e, hogy a tünetek ismeretében is félrediagnosztizálják az autista gyanús eseteket? „Félrediagnosztizálás jellegzetesen két esetben fordul elő: gyermekkorban olyankor, amikor az autizmushoz jó nyelvi és intellektuális képességek társulnak, valamint felnőttkorban, hiszen a felnőtt pszichiátriai gyakorlatban kevéssé van jelen a fejlődési- hosszmetszeti képre építő diagnosztikus megközelítés.” – tájékoztat Stefanik doktornő.

„Hazánkban sajnos kevés a jól képzett szakember, azonban fontos figyelembe venni, hogy hosszú ideig nem volt autizmussal foglalkozó szakemberképzés a felsőoktatásban. Az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karán 2009 óta érhető el szakirányú továbbképzés a témában.” – teszi hozzá a szociálpedagógus.

A felismerést követő terápia, az érintettek kezelése a kutatásoknak köszönhetően különösen nagy utat járt be. Mára olyan eszközök és speciális kezelések állnak rendelkezésre, amelyek segítségével igen jelentős mértékű javulás érhető el mind a korán, mind a későn felismert autizmus esetében. Ráadásul a korai életkorban megkezdett fejlesztés hatására a gyermekek gyakrabban mutatnak jelentős fejlődést.

Életkortól függetlenül a cél a minél nagyobb önállóság kialakítása, az életminőség javítása, amely felveti a kérdést, hogy vajon milyen esélyekkel indulnak a munkaerőpiacon az autisták? „Az autizmussal élőknek nincs könnyű dolguk” – mondja Csizmadia Edina, aki munkavállalási tanácsadóként a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedését segíti. „Az, hogy milyen típusú munkát tudnak vállalni, az természetesen függ az értelmi képességeiktől is, hiszen az autisták rendelkezhetnek kiemelkedő intellektussal, de emellett élhetnek értelmi sérültként is. Ami azonban általában jellemző, hogy jól tűrik a monotóniát, és kifejezetten szeretik az állandóságot. Rendkívül jól dolgoznak, és jól érzik magukat, ha állandóak a kollégák, és a feladat sem változik.”

Magyarországon számos olyan munkahely van, ahol integráltan foglalkoztatnak autizmussal élő munkavállalókat. Az autizmus enyhébb megnyilvánulási formái esetén nem is minden esetben van tisztában a munkáltató azzal, hogy munkavállalója „más”. Abban az esetben azonban, ha a munkahelyi vezető ismeri a problémát és megfelelően kommunikálja azt a kollégáknak, nagyon hamar megszeretik autizmussal élő kollégájukat. Az autisták alapvetően nehezen alakítanak ki kötődést, de ha létrejön a kapocs, akkor roppant ragaszkodóak.

A sajtóközlemény letölthető formában (.docx):
Sajtokozlemeny_50%-kal_nott_az_autizmussal_diagnosztizaltak_szama20141402